Járművek tűzvédelme: személyautó, elektromos autó, tehergépjármű

A járműtűz nem olyan, mint egy szobatűz. A motortérben egyszerre ég műanyag, üzemanyag, olaj, akkumulátor, kábel és a szigetelése: ez kombinált tűz, nagyon magas hőmérséklettel. A tapasztalat szerint legfeljebb két perc áll rendelkezésre a beavatkozásra, utána már csak a tűzoltóság tud érdemben tenni valamit.

Ezért nem mindegy, mi van a csomagtartóban, és az sem, hogy hozzáférsz-e.

Személygépkocsiba: két készülék, két lépésben

A javaslatunk 1 db 2 kg-os ABC porral oltó és 1 db 2 literes, fagyálló habbal oltó együtt.

Ennek oka a beavatkozás sorrendje: előbb a porral oltóval üss le a lángot, mert az gyors és nagy teljesítményű, utána a habbal oltóval hűtsd vissza a felforrósodott anyagokat. A por önmagában nem hűt, ezért a visszagyulladás veszélye megmarad; a hab önmagában pedig lassabban fékezi meg a már kifejlődött lángot.

A fagyálló kivitel azért fontos, mert a készülék télen is az autóban van. Mindkét készüléket rögzített tartóban tartsd: egy szabadon guruló palack balesetnél önmagában is veszélyes, és ha a csomagok alatt van, nem fogsz hozzáférni.

Elektromos és hibrid autóknál ugyanez a helyzet

Gyakori félreértés, hogy elektromos autóba „nem lehet” vagy „nem érdemes” készüléket tartani. A valóság az, hogy az elektromos autók tüzeinek jelentős része nem az akkumulátorból indul: ugyanúgy ég a műanyag, a kábel, a szigetelés, a kárpit vagy az utastérben hagyott tárgy. Ezekre a hagyományos készülék pontosan ugyanolyan jól használható, mint bármelyik más autónál.

Ha viszont a nagyfeszültségű akkumulátorcsomag érintett, ott más a helyzet: a hőmegfutást kézi készülékkel nem lehet megállítani. Ilyenkor a teendő a menekülés és a tűzoltóság riasztása, közölve, hogy elektromos járműről van szó. Zárt térben, garázsban, mélygarázsban a terjedés megakadályozására nagy méretű oltótakaró való.

Vagyis: az elektromos autóba is kell készülék, csak tudni kell, meddig van értelme beavatkozni.

Tehergépjárművek

A kötelező készüléket a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 107. §-a határozza meg. A rendelet szerint:

„Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön, továbbá a tehergépkocsiból és pótkocsiból, valamint nyerges vontatóból és félpótkocsiból álló járműszerelvényen, amelynek megengedett legnagyobb össztömege

a) meghaladja a 3500 kg-ot, de legfeljebb 12 000 kg: 1 db legalább 6 kg-os,

b) meghaladja a 12 000 kg-ot: 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os

A, B és C tűzosztályú tüzek oltására alkalmas, szabványos, por oltóanyagú hordozható, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani a járműtűz eloltására.”

Forrás: 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 107. § (1) bekezdés

Autóbuszoknál a befogadóképesség dönt: 30 személyig 1 db legalább 3 kg-os, 31 és 100 személy között 1 db legalább 6 kg-os, 100 személy felett 1 db legalább 12 kg-os vagy 2 db legalább 6 kg-os készülék szükséges.

Veszélyes anyagot szállító járművön a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabály előírásai az irányadók, de legalább a fenti mennyiséget kell készenlétben tartani.

A gyakorlatban a szállított áru is számít: raklapos, éghető rakománynál érdemes a kötelezőnél nagyobb készüléket tartani, mert a rakománytűz sokkal nagyobb, mint egy motortértűz.

Mezőgazdasági gépek

Itt két szabályt kell szétválasztani. Ha a gép részt vesz a közúti forgalomban, a KöHÉM rendelet szerinti, össztömeg alapján meghatározott készülék kell (mezőgazdasági vontatóra és lassú járműre a fenti táblázat vonatkozik). A betakarítási munkákra viszont az Országos Tűzvédelmi Szabályzat külön, ettől független előírást tartalmaz.

„A kalászos termény betakarítási, szalma-összehúzási és bálázási munkáiban legalább 1 db 21A és 113B vizsgálati egységtűz oltására alkalmas tűzoltó készülékkel is ellátott erő- és munkagép, valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást megelőzően az üzemeltető elvégezte.”

Forrás: 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) 229. § (1) bekezdés

Az „is” szó a mondatban lényeges: ez a készülék a közúti forgalomra előírt készüléken felül értendő, nem helyette. Ugyanígy fontos a gépszemle: a betakarítást megelőzően az üzemeltetőnek el kell végeznie a tűzvédelmi felülvizsgálatot, és a megfelelőségről szemle keretében kell meggyőződni. Ha a szemle ötnél több mezőgazdasági járművet érint, a tervezett időpontját tíz nappal előbb, írásban be kell jelenteni a tűzvédelmi hatóságnak.

Mit jelent a 21A és 113B a gyakorlatban? Ez az oltási teljesítmény minimuma, amit például egy 6 kg-os ABC porral oltó vagy egy megfelelő teljesítményű habbal oltó teljesít. A címkén szereplő számoknak el kell érniük ezt az értéket: a 13A 89B jelölésű készülék nem elég.

A tapasztalat viszont azt mutatja, hogy ez önmagában kevés. A száraz szalma és pelyva tüze rendkívül gyorsan terjed, és a hűtőhatás nélküli oltópor után könnyen visszagyullad. Ügyfeleink gyakorlatában a vízköddel oltó az, amivel a tüzet ténylegesen meg lehetett fékezni: a finom vízköd hűt, és a parázsló anyagot is

Flottára kérek ajánlatot  Autós csomagajánlatok